Ha nem látnánk a fától az erdőt, arra az esetre vannak ilyen szemléletes dolgok, mint a végítélet órája, hogy lássuk, nagyjából milyen közel állunk ahhoz, hogy teljesen (?) megsemmisüljön a civilizációnk:
Nem túl meglepő módon a közelmúlt történései nem javították a helyzetünket, így állították át az órát is 100 másodpercről 90 másodpercre.
Ezen a ponton érdemes belegondolni valami teljesen észbontóba: a 90 másodperc nem azt jelzi, hogy idegen civilizációk támadtak meg minket, hadüzenetet kapott a Föld nevű bolygó, és 90 másodpercünk van pakolni. Ez a 90 másodperc pontosan azt jelzi, hogy mi magunk milyen elszántsággal próbáljuk kinyírni saját magunkat. Egyik ember a másikat, úgy, hogy nincsen közös, külső ellenség. És csak mi tesszük ezt saját magunkkal.
Amikor a Harry Potter ötödik kötete megjelent angolul 2003-ban, egy rövid részletet lefordítottam belőle a magam örömére. Ez a rövid részlet a Snape’s Worst Memory (Piton legrosszabb emléke) című fejezet egyik része volt. Ez az a fejezet, amiben a kíváncsiskodó Harry beleesik Piton (Dumbledore-tól kölcsönzött) merengőjébe, és végignézi, hogy a Tekergők hogyan alázzák meg Pitont a társai előtt(, és Piton hogyan nevezi sárvérűnek az anyját, Lilyt).
Ekkoriban még senki sem tudta, hogy mi lesz a történet vége (olyannyira nem, hogy sokan simán elsiklottak afölött, hogy Piton is tesz valami nagyon durvát a fejezetben, azért is tettem az előző mondat végét zárójelbe).
A részletben szerepelt a következő rövid mondat is: „Lily blinked.” A nyelvtani szabályoknak megfelelően lefordítottam, hogy Lily pislogott (egyet). Azután hosszasan töprengtem azon, hogy J. K. Rowling mi a csudáért tartotta annyira fontosnak beleírni a túlírt, de azért a dosztojevszkiji részletességet meg se közelítő kötetbe azt, hogy Lily pislogott egyet arra, hogy Piton sárvérűnek nevezte. Ez az a mondat, amelynek látszólag semmilyen információ értéke nincsen. Kivéve ha ez a legfontosabb mondat az egész fejezetben, mert Lily azért pislogott, mert Piton (korábban) soha nem hívta volna sárvérűnek, mert a könnyeit fojtotta vissza, mert ez az emlék nem azért Piton legrosszabb emléke, mert ekkor alázták meg James Potterék a legmélyebben az egész iskola előtt, hanem azért, mert ő tett valami olyat, amit azután nem tudott se jóvátenni, se magának megbocsátani.
2003 körül a „Snape loved Lily” teória nem volt népszerű a neten. 100-ből 98 ember kiröhögött, konkrétan hülyének, idiótának neveztek vagy még rosszabb jelzőkkel illettek. Aztán az utolsó kötetből kiderült, hogy mégis csak irodalomtörténeti jelentősége van annak az egy mondatnak.
A hangzatos végítélet órájához egyikünknek sincsen közvetlen hozzáférése. De azon érdemes elgondolkodni, hogy mit gondolunk, mi a mi életünk legrosszabb emléke.
Mi volt az az esemény, amelynek során annyira kicsinek, nevetségesnek, butának, szerethetetlennek éreztük magunkat , annyira a lehető legrosszabbul éltük meg a helyzetet, hogy olyan mélyre döftük a másikba a képzeletbeli kést, amennyire csak bírtuk, hogy csillapítsuk (valójában továbbadjuk) a saját fájdalmunkat.
Nincsen új a nap alatt. A történelemből nem az a tanulság, hogy nem szabad gyűlölni x népcsoportot. Mert mindig lesz újabb x népcsoport, csak ipszilonnak fogják hívni. Nem x-nek. Szóval őt már lehet! (Nem. Nem lehet.) A tanulság az, hogy mi az a lelki motiváció, ami miatt azt a sok borzalmat tesszük egymással, ami miatt oké egyénileg vagy társadalmilag beledöfni a másikba a kést.
És mivel emberiség szinten érvényes tapasztalat, hogy csak magunkon tudunk változtatni, nagyon érdemes ránézni, hogy mi kibe, mikor és hogyan döftük bele azt a kést. Talán már nem is tudunk elnézést kérni a másiktól. De ha rájövünk, hogy bennünk mi zajlott le, nekünk miben kellene változnunk, hogy ugyanaz másképp történjen, és jobban kezeljük a helyzetet, akkor lesz kevesebb „legrosszabb” emlékünk. Akkor fogjuk tudni együtt hátrébb állítani az órát.
Talán az sem véletlen, hogy a sci-fi műfajában megénekelt sok idegen civilizációra még mindig nem leltünk rá. Tök felesleges fáradniuk velünk. Megoldunk mi mindent itt helyben. Nekik csak a mozijegyet kellett megvenni rá…
(eredetileg közzétéve 2023. január 24. napján Facebookon)
Fény-Törés-Pont 